2009.10.31. 18:00
Furcsa érzés
Végül is maradtam. Gondolkoztam, hogy elinduljak-e, körberepültem a házat, megnéztem merre lehet kimenni. Kicsit leültem pihenni és valami furcsa érzésem támadt, de nem tudtam mi lehet az.
A család egy kis idő után elment. Szépen sütött a nap, úgy döntöttek, hogy elmennek az erdőbe kirándulni. Amint kinyitották a bejárati ajtót, én is odareppentem, hogy megnézzem milyen kint az idő. Brrrr, hideg volt, maradtam. Gondoltam, amíg a család kirándul, addig én nyugodtan végigjárhatom a ház minden zugát.
Már szinte mindent megnéztem ahova csak bejutottam és leültem napozni egy fotel karjára. Élveztem a nap melegét a hátamon, kicsit rezegtettem is a szárnyam és az elmúlt napokon gondolkoztam, amikor éreztem, hogy valaki figyel. Felreppentem, tettem néhány kört, de semmi gyanúsat nem láttam. Újra leültem a fotel karjára, de most megfordultam, hogy a fejemet is érje a meleg. Ekkor láttam meg. Nem tudom hova bújt, miért nem vettem észre, de egy kicsi pók volt az. Egymást néztük. Messze volt, ezért nem árthatott nekem. Volt időm, alkalmam megnézni a birodalmát és jól meg is jegyeztem magamnak, nehogy egy kába hajnalon begabalyodjak a hálójába.
Úgy láttam, ő is megvizsgált, de valahogy más volt, mint az eddigi pókok, akivel találkoztam. Valahogy nem az a vadászösztön csillogot a szemében, mint a többiében. Nehéz elhinni, de mint ha barátkozni szerettett volna. Ezt mindenesetre még kihagytam, ezért átreppentem a gyerekszobába.
Ahogy ülök ott a hintaló fülén, megint érzem, hogy figyelnek. Megint felreppenek hirtelen, de semmi. Sokat repkedtem, minden kis lyukba benéztem, de semmi. Takéóólán valamelyik játék alatt...
Néhány perces körözés után megint leültem a hintalóra és igyekeztem figyelni, mert még mindig éreztem, hogy figyelnek. De most valahogy nem volt olyan fenyegető az érzés. Szinte megnyugodtam...
Itt ücsörögtam aztán, amíg meg nem érkezett a család és el nem indították a számítógépet. Akkor idereppentem és megírtam a napomat.
Remélem, nyugalmas lesz az este, mindenesete eldöntöttem, hogy most már maradok.
Szólj hozzá!
Címkék: figyelnek furcsa érzés
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.