Úgy tűnik, hogy jó helyet sikerült találnom. Van kályha, van eleség, mert egy családnál lakom, ahol vannak gyerekek. És ahol van gyerek, ott van lepottyant étel is. Nem kell sokat repkednem, hogy találjak valamit.

Amint megéreztem a napsugarakat, rögtön tettem egy kört új otthonomban. Megismerkedtem az itt lakó emberekkel, közelről megvizsgáltam őket. Úgy tűnik, ennek ők nem nagyon örültek, mert folyton hajkurásztak. De csak finoman! Bár lehet, hogy csak azért, mert álmosak voltak...

Világos, szép kis otthon növényekkel, rejtett zugokkal, de pókok nélkül. Nem szeretem őket. Ők szeretnének engem.

De érzek valami különöset. Nem tudom, hogy az emberek miatt, vagy a ház miatt, vagy csak amiatt, hogy van valami a levegőben. Olyan furcsa borzongás. De nem rossz! Azért ha ma nem lesz hideg, lehet hogy keresek egy másik téli szállást...

Na de nézek valami étel után, mert már az asztalnál a család.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.